Stormburn

-Nincs mit! - mondtam az apjának. És közben lesütottem a szemem a tányérra miközben ettem.

-Aria! - szólított meg Ralzin, az apád. - Nagyon emlékeztetsz a lanyomra, Fidrak Viharszárnyra, aki sok évvel ezelőtt megszökött. - ekkor anyud, félre fordult, hogy megtörölje könnyes szemeit. - Nagyon hiányzik nekünk! - mondta.
-esetleg nem tudtok róla valamit? - kérdezte Ralzin.

-én nem nem talakotam ilyen nevű lannyal

Rá nézek anyámra majd meg sajnáltam.
*sajnálom ő hogy nem tudja ki vagyok megérdemli hogy tudja ki vagyok* majd apámra nézek és úgyan úgy elkapott a méreg.
*De ez a pöcsfej nem*
- köszönöm szépen a bókot. Én találkoztam a lányokkal. Részben sajnálak titeket. - majd szúrós tekintettel rá nézek apámra és folytattam: - de részben nem. Elmesélt nekem mindent.

-Én sem ismerem.

-Az igazat megvalva, én hallottam hírét. -kezdte mondani Ralzin. -úgy hallottam, remek bárd lett belőle. Bár én megpróbáltam nemest, urihölgyet faragni belőle, de kudarcot vallottam. És apaként is kudarcot vallottam. Mert elűldőztem őt, és ez az évek alatt nagyon ranyomta bélyegét az életünkre. Főleg az édesanyjának fájt, és rájöttem, hogy az én hibám volt az egész. Szóval Aria, abba hagyhatod a színjátékot. Tudok mindent, Frasiass elmondott nekem mindent. Ma ünnepélyes keretek között ki lesztek tüntetve. És én fogom átadni nektek a jutalmat, és a kitüntetést is. És szeretném neked is úgy átadni, hogy tudd, hogy büszke vagyok rád.

*mindjárt elmorzsolok egy könnycseppet*

- te most büszke vagy rám? Azt hittem kiakadsz hogy bárd vagyok és nem nemes. - mondtam zavarodottan
* Valami nincs rendben. Ő még a büdös életbe nem volt rám büszke. Valami fejbe vágta őt amíg távol voltam?*

*örülök, hogy már nem kell titkolózni. *

-Akkor ezt megbeszéltünk. - mondta Ralzin. - délután lesz az ünnepség. Addig szabadon mozoghatok a várban. - mondta, majd felallt, és távozott. Aria anyja is felallt, megolelte Ariát, és távozott ő is.

/az előző kalandbol 1 szintet leptetek, kaptok 1 tulajdonság pontot, 2 mágia pontot, 1 szakértelem pontot. A várban szabadon mozoghatok, gyúrhattok valamelyik tulajdonságra, szakértelem re, magiapontra. Az ünnepség miatt piac is van az udvarban, így vasarolhatok is egyben. A várudvar közepén pedik bitófát állítanak, három hurokkal. /

- Kíváncsi leszek kik fognak lógni, megyek ki derítem. - mondtam a többieknek aztán bementem s városba információt gyűjteni

Aria megtudta, hogy az akasztas az ünnepség látványossága, a vár tömlöcében vannak rabok, és azokból akasztanak fel hármat. A nevüket nem tudtad meg, de azt igen, hogy az egyik kalózkodásért lóg, a másik hamiskártyázásért, a harmadik pedik postakocsi rablásért.

Én elmegyek este a bordélyba kikapcsolódni.

Eljott az ünnepség, mind a hárman ott vagytok az emelvényen Frasiassal, és Ralzinnal együtt. A tömeg most titeket néz. - jól van emberek, itt ez a három bátor kalandor, akik tegnap este megmentettek 4 gyermeket, ezért kitüntetést kapnak. - mondta Ralzin, majd mind a harmotoknak atadta a kitüntetést. - és most jöjjenek a rabok. - mondta, és hozták is sorba, a rabokat. Miközben vitték a bitofahoz, a tömeg őrjöngeni kezdett, és mindenféle dolgokkal dobálták őket. Majd végül felétek az emelvényre.

Frasiasshoz fordulok.
-kedves Frasiass. Muszáj ezt? Ha kegyelmet gyakorolnál náluk és csak életfogytiglanra ítéled őket, nagyot nőnél néped szemében. Személyi kultuszukká válhatnál. Hozzád fognak utána esténként imádkozni.

- Ezzel egyet értek.
Közbe megfigyelem kik lehetnek a rabok

-Én is egyet értek. -mondtam.

-Sajnálom! - mondta Frassias. -De nem engedhetem ezt meg. Ez elrettentés céljából van. Ha kegyelmet gyakorlok, akkor nem állítaná meg semmi a bünözést. Amióta ezt csináljuk a bünözés visszaesett.
-Igen!- vágott közbe Ralzim.- De most az egyszer tehetnénk egy kivételt. Az egyiknek megkegyelmeznénk. -mondta. És ahogy Aria végig nézett a foglyokon, akik eléggé koszosak voltak, észreveszi, hogy az egyikőjük nem más, mint Sebastian, az a bárd, akitől egykor a bárd alapjait tanulta.

-értem. A ti országotok, nem szólok bele.

Rá mutattok Sebastian-ra és mondom:
-Őt ismerem ha lehetne őt engedjük el. Ő tanitott meg hogy lehetek bárd.Lehet hülyeséget csinált szokása nevében de szerintem tanult a leckéből.
* Aztán akkora pofont kap hogy meg említi... Nem tanult abból amikor a legelején találkozunk....*

-Én ezt nem tudom végig nézni. -mondtam, és elfordulok.

Ralzim kiállt az emelvényre, és igy szolt: -Ma különleges nap van. egy fogolynak megkegyelmezünk. -Ám mielőtt még kimondta volna hogy kinek, valaki a várfalról egy nyíllal ketté lőtte a kötelet a kalóz elitélt feje fölött. Az őrök mind fegyvert rántottak, ahogy a tömegben megbújt kalóz társak is, és egymásnak estek.

*remek.* Hátra dőlve nézem az eseményeket. *jobb nem beleavatkkzni egy polgár háborúba.*

Amíg tart a a pánik elindulok a bitófák felé óvatosan és halkan
*ezért majd fizetted a egy hétig a számlámat Sebastian....*

latom hogy Aria a bitofák felé megy, követem én is lassan.