Stormburn

Futok a fegyverek felé akinek kell segítség segítek

Én is szintúgy futok.

A résen mögöttetek a bohóc keze nyúl utanatok, és nyúlik, nyúlik, egyre hosszabbra. Végül eleritek a fegyvereket, és fel is tudjátok őket venni. De az épület tovább roskadozik. Az előttetek lévő ajtó nyitva is van, viszont a mellettetek levő kettő is. A kéz nem nyúlik tovább, nem ér el titeket, a folyosó parkettáját kaparja utannatok

-merrol jöttünk? Emlékszik valaki? - kérdezem miutan felvettem a fegyvereim

-Az előttünk élő úgy emlékszem. - mondtam majd futottam az előttem lévő ajtóhoz

-igen onnan jöttünk. - mondtam, majd rohantam én is utánunk.

Amint kileptetek az ajtón, előttetek ott van a főbejárat is, az erdőre nyilva. Mögöttetek már nincs semmi, eltűnt a keze, és a ház rogyadozása is abba maradt. A négy gyerek, meg ott áll rémülten melletetek, mindegyik kapaszkodik valamelyikőtökbe.

kimegyek a gyerekekkel a szabadba.

Ki megyek én is
-Nem tudjátok hányan voltatok a bohoc csapdájába? - kérdeztem a gyerekektől

-Szerintem a félelmünk táplálta, láttatok hogy leutanozta az alakom, amitől bepánikoltak a gyerekek?

Amint kiértek, látjátok amint a ház alja elkezd világítani, vakító fényben, majd megremeg a föld, és elnyeli a házat.
A hatatok mögött pedig az erdőből előjönnek a parasztok, Frasiassal az élen.

-az lehet. -mondom Twilight-nak. Majd negfordulok.
-üdv itt vannak a gyerekek. Most szabadítottuk ki őket.

-Lehet, de arra is kíváncsi vagyok hogy a csőcselék elhiszik-e ami velünk és a gyerekekkel történt vagy mi ránk huzzák a vízes lepedőt- mondtam a többieknek

Letérdelek a gyerekekhez, és mondom nekik :
-Nincs semmi baj, menjetek a szüleitekhez.

Frasiass oda lép hozzátok:
-Láttuk mit csináltatok! - mondta, majd egy kis hatás szünetet tartva folytatta:
-Ez a három mindenre elszánt ember! - mondta hangosan a nép felé fordulva, és rátok mutatva. -Visszaűzte a gonoszt a pokolba, és megmentettek négy gyermeket a karmaiból! Ők hárman kitüntetésben részesülnek. - majd visszafordulva hozzátok folytatta :
-kérlek titeket maradjatok még egy napot, pihenjetek meg a várban. Apád szerintem büszke lesz rád Aria. És Fekete Herceg, te mától a vedelmunk alatt állsz, nem adunk ki az apádnak. Holnap ünnepélyes keretek között kitüntetünk titeket.

A többiekhez fordulok.
-mit gondoltok? Én szerintem maradok, de döntsétek el ti, hogy maradtok e.

-Felőlem maradhatunk.
*megkapom a kitüntetést aztán lépek le mi előbb kitalálnak valamit*

-ha mindenki marad, akkor maradok én is.

Mindenki vissza ment a városba, ti meg Frasiassal bemenetek a várba. Útközben elmondta, hogy ez a szörnyeteg, 30 évente szokott felbukkani, és olyankor eltűnik 5 gyerek. Majd át adott titeket a vár egyik szolgálójának, aki mindenki egy egy szobába kísért. Másnap reggel keltett mindenkit h menjetek reggelire, és elkiserrt titeket egy terembe, ahol egy hosszú asztal van, majd helyet foglaltatott veletek.

-köszönjük szépen Frassias. A korábbi F1G-t visszavonom.

-Köszönjük szépen Frasiass. Édesanyám és fater is csatlakozni fog reggelihez? - kérdeztem Frasiasstól
*Kicsit már várom hogy megint kiosszam*

-itt nottel fel? - kérdeztem Ariát.

Miközben szolgálják fel a reggelit, az ajtón bejon Aria anyja, és apja, majd Leülnek az asztalhoz.
-köszönjük nektek, amit az este tettetek. - mondta Aria apja.

-igazán nincs mit. - mondom és eszek tovabb

- igen itt nöltem fel addig amíg nem lett elegem a verésből - mondtam Twilightnak halkan majd ettem tovább.