Rutától Délre

-én tőled sem ilyedtem meg. - mondom Ariának.
-igen, de a fajtáddal szemben az ember legalább tudja mire számítson. Az emberről ez nem mondható el.
*jobb lesz résen lenni. Ha nagyon éhes lesz lehet már nem csak sütizni akar majd.*

- Az én fajtám. Hehehe - mondtam nevetve és foltyattam :
- Ha már te is azt hitted meg eszlek gondolom nem idevalósi vagy. Szerintem akiktől hallotál sárkányok azok sajnos a Sárkánykor átka alatt vannak. Sajnos nagy rögeszméjük a város rombolás és a kincs gyüjtés.
Kicsit nyujtózók
*Azért kicsi hiányzott ez az alak már évek óta nem vettem fel*

-És neked Herceg? Nincs semmi titkolni valód? Honnan jöttél, és a Herceg az családi név? Vagy valódi cím?
*el sem hiszem, hogy barátkozok, és úgy hogy nincsenek titkolni valóim. Olyan felszabadito érzés *

Még mindig tart az ismerkedés.

-Apám Thalas királya és egy ember. Anyám sötét elf szolga volt. Apám elkapta és én lettem az eredmény. Becsületből felnevelt, de sose törődött velem vagy vett komolyan. Mindig lehetetlen küldetésekre küldött hátha meghalok, de mindig csalódást kellett okozzák a vén fasznak. Aztán az egyik küldetés alkalmából megszöktem és most itt vagyok.

- tTdom milyen érzés amikor egy király vagy egy nemes tiszta vér vonalt akkar apám is mindig ezzel bosszantott. De nyugodj meg, addig jó amíg ezek az ostoba kötelezettségek távol állnak. Nagyon idegesítő tud lenni hidd el nekem.

-Hát nekem nincsenek ilyen királyi vérvonalaim. Mi törzsekben élünk a barlangokban. Még fiatal voltam, és a zsákmányom egy ember gyerek volt. De nem ettem meg, inkább bújtattam, és etettem titokban. Vittem neki a finomabbnál finomabb sütit... Ó azok a finom sütik. Olyan omlósak, krémesek, tele mindenféle töltelékkel... Összefut a nyál a számba ha csak rá gondolok.... SÜTIT AKAROK ENNI!!!- Ordítottam, majd a többiekre néztem. -Ó jajj, kicsit elkalandoztam.- nevettem fel. -Szóval volt az a fiú gyermek, Ciro. Akit etettem, és már nem is félt tőlem. De aztán lebuktam, a vezérünk ránk talált, és nagyon pipa lett. Üvöltözött, velem, és azt mondta, hogy tanuljam meg a leckét! Csak annak adjak enni, amit később én észek meg. Aztán széttépte Cirót, én meg elfutottam. Azóta egyedül éltem abban az erdőben, mint a kisujjam.

Odakint a vihar nem csendesedik. A tűz még lobog. A barlang már nem olyan nyirkos, kellemes meleg van odabent, a három kalandor szépen átmelegedett, és meg is száradtak.

Ariára nézek.
-kötelezettségek? Szerintem mi két teljesen más udvarban nőttünk fel. Ha az uralkodás csak kötelezettségekkel járna,  de jó lenne. Nálunk az udvarban armanykodások voltak. Az emberek bármit megtettek a hatalomért, még a saját anyjukat és eladták... baszki... azt mondtam eladták? Volt hogy meg is ölették.  Mindenkinek nyitott szemmel kellett járni,  kelni az udvarban, nem tudatta az ember ki kém,  ki kivel van és mit akar valójában. Apám is így került hatalomra. Megmergeztette a királyi fő és titkos kancellárt,  míg a másik király távol volt háborúban, a régi királyhoz hű embereket meg csapdába csalta és lekaszaboltatta. Mire a király visszatért a hatalom már egy új apamhoz hű elit kezébe került. A régi királyt felnegyeltette és a birodalom 4 sarkába elküldte a darabjait elrettentés képpen. Minderre az adta a jogalapot,  hogy a főpapot megkente,  hogy a régi királyt egy koholt vád miatt átkozza ki az egyházból és jelentse ki, hogy üres a trónja. A halott király családját is harmadiziglen kiírtotta, hogy nehogy később bosszút álljanak rajta. Így lett apam király. Ha még az udvarban élnék, netalántán tisztséggel, mindig a sarkam mögé kéne néznem, hogy nem akarnak e megöletni.

Twilight-hoz fordulok.
-sajnálom Cirot haver. A torzsfőd egy pöcs volt. Az élet tiszta szopás sajnos.

Rá nézek Fékete Hercegre
*Nem kell hogy le harapni az sárkány fejét*
-Csak arra akkartam kilyukadni nem jó az uralkodás és az ezzekel járó kötelezettségek. Van fogalmad arról milyen érzés amikor nem te döntöd el kivel házasodsz?! Fidrak most hozzá mész ahoz a snob esüst sárkányhoz mert a vér vonal nem mocskolhatod be! Fidrak most ne csináld ezt ne csindáld azt mert rossz hírnevet! Nem tudod milyen érzés ezeknek a szabályok és protokollok közé meg kötözzve! Amikor szarni se akkor mehetsz amikor te akkarsz és szarni se úgy szarhatsz ahogy te szeretnél! Inkább megyek vissza Feher karom hegységre mint újra vissza menni a Viharszárnyakhoz
Majd be fordulttam és folytattam:
-Inkább vagyok ázott fázott farkas  mint hájas kutya.
*Így segitsen a sárkány legközelebb inkább ott hagyom...*

*ajjaj de fagyos lett a hangulat.. Valamint mondanom kéne. *
-Szerintem egyik véglet sem jó. Ezen nem kell összeveszni. Egyikötök helyében sem lennék. Herceg, nálad biztos nem ennék sütit, mert lehet az lenne az utolsó sütim. És Fidrak, nálad meg biztos nem engednék meg hogy sütit egyek, mert a sok süti nem jó. A legjobb az lenne, ha megértenétek, és elfogadnátok egymást. És én annyi sütit ehetnék amennyit csak akarok.

Ahogy megy a bajcsevely, Aria érez valami furcsa szokatlan érzést, mintha bizseregnének a pikkelyei.

-Nope, nem azért mondtam. Biztos szörnyű lehet elvarasoknak is megfelelni. De igazából ez a különbség az alkotmányos monarchia és a rendi monarchia közt. Előbbinél nem mindegy hogyan kullant a nemes, másiknál meg a testőr tartsa neki a klotyó papírt és még tőle is csak félve lehet elfogadni.
-Twilight ha egyszer túl leszünk ezen annyi sütit veszek neked, hogy győzd majd megenni.

Majd vissza forduló.
-Abban egyetértek hogy Lyna és a férje Corvin remekül vezetik a királyságot. Mondjuk Frasiass segít nekik ő a legöregebb sárkány mindközül. Ö az egyedüli aki túl élte az ősök csatáját. De viszont ha nem vagy a király család seggnyalója akkor viszont sajnos a "játékon" sokat veszíthetsz ha nem tudod ki hazudik és kiben bízzál meg. Ennyi előnye van hogy nemesi sárkány vagyok. Megtanitóttak jól hazdni és fel ismerni a hazugság apró jeleit.Fú de rüheltem azokat a flancos ruhákat felvenn.... - nem tudtam befejezni a mondani valómat mert valami fúrcsa érzés éreztem majd támadó állásba álltam és el kezdem morogni be a barlang felé

-szavadon foglak. - mondtam Hercegnek. - Mit látsz Aria, én nem érzékelek semmit.

Aria hirtelen elkezd vissza változni humanoid alakba. Érzi hogy bármi is állhat e mögött, az bent van a barlang gyomrában.

-minden rendben? - kérdezem Ariát

- Valami nincs rendben - mondtam. Éreztem hogy valami más miatt változtam vissza. Majd próbálom újra vissza venni a sárkány alakomat.

-ne ijesztegess. Most hogy fogunk tovább repülni?

Aria akár hogy próbálkozik, nem tudja visszavenni sárkány alakját. Közben már Fekete Herceg, és Twiligth is érzi, hogy nálunk sincs rendben valami. Mintha kiszivná valami a mágikus erejüket.

-Van valami a barlangban, ami elszivja az erőnket. Meg kéne nézni

-Egyetértek, bárki vagy bármi is azt el kell pusztitani. Addig én se tudom fel venni az erdeti alakomat és nem tudjuk üldözni azt a seggfejt.
Majd elindultam a barlang felé majd megállok és vissza fordultam majd mondtam a többieknek:
- Ha lehet közünk marad az hogy sárkany vagyok? Nem szeretném hogy még több ember meg tudja vagy hogy apám érte küldje az embereit.Ezt nagyon megköszöném.

-Az biztos hogy tőlem nem tudja meg senki.

Ebben a pillanatban, a hálót amivel Twiligth a barlang bejáratát bezárta, egy éles kard vágja fel kintről, ahol még tombol a vihar. A résen egy ember férfi mászik be, akinek tiszta sebhely az arca bal oldala.
-Ti! - mondta - Mit műveltek itt? Ezt nem fogjátok megúszni! - mondta a férfi, aki az a sárkány, aki lezuhant veletek.

-higgadj le pöcsfej. Van a barlangban valami, ami elszivja az erőnket. Azt keressük. Iktassuk ki aztán leboxolhatjuk.