Úton Rutába

A titokzatos Elf, Aria, és Fekete Herceg elindultak Rutába, mely félúton van a Zegeron Birodalom határától. Egy szekéren haladtak, melynek ajtajai be voltak zárva. Ám út közben fekete füstöt vesznek észre a távolban.
-Mintha valami lángolna a távolban. - Mondta a titokzatos elf.

Én is észrevettem a füstöt, majd az Elf-hez fordultam.
-Ha nem esik útba leszarjuk. A küldetésre kell koncentrálni, nem kockaztathstjuk a szállítmányod.

Én is néztem a távoli füstöt
*Lehet valami ünnepség Zaldayg nevében, de az is lehet, hogy baj van kíváncsi vagyok mi lehet. *
-Szerintem, ha van időnk kitérhetünk max a segítségért felzsebelhetünk egy kis plusz pénzt. - mondtam

-A sötételfnek igaza van! Ha nem esik útba, leszarjuk. -
Mondta az elf. És ahogy egyre közelebb értek, a füst és a tűz mivoltát is látjátok. Egy másik szekér áll lángokban. Előtte semmi ló, mintha egy lélek sem lenne a szekéren, és a környéken.

-valami vagy valaki megtamadhatta a szekeret. Legyünk óvatosak. -mondom a többieknek. -körül nézek egy kicsit. Várjatok. -mondom megint, majd alkalmazom a légi utazás varázslatot, hogy felemelkedjek és jobban szétnézzek, hátha látok valamit, hogy mi támadhatta meg a szekeret.

-Ha nem tudod magadat meg védeni jobb, ha a kocsiba vársz- mondtam a titokzatos elfnek.
Közben előkészítem a rövidíjamat.
*Ha nem lát senkit akkor jobb lenne egy kicsit meg vizsgálni a szekeret hát, ha találunk valami nyomot, legalább a nyomokból tudni fogjuk kikkel fogunk találkozni út közben.* Gondoltam.

Fekete Herceg fent a magasban orkokat lát a távolban, úgy 15, 20 főt, mint lóháton vágtatnak észak fele.
Aria Silverwind pedig a szekeret jobban megvizsgálva látja, hogy ez nem egy hétköznapi szekér. Talán amolyan nemesi hitó lehetett valamikor, mikor még nem emésztették fel a lángok. A hintóban viszont holtestek voltak, egyhalomba dobálva, és úgy égették fel a hintót, hogy a holttesteket beleszorták. A holttestekről jól látszott, hogy valamilyen egyenruhát hordtak.

Vissza ereszkedek a földre és Aria-hoz megyek.
-Orkokat láttam észak felé vágtatva. 15 20 fő lehetett, lehet ők voltak a tettesek.

-Lehet, hogy banditák. De vajon miért pont ezt a nemesi hintót szemelték ki maguknak és vajon kik lehettek az áldozatok? Mert a holt testek többsége valami féle egyenruhát viselt -mondtam és közbe próbáltam olyan holt testet találni, ahol a címer valamennyire jó állapotba van.

A címer alapján rutai nemesek voltak. Az elf közben leszállt a kocsiról, és így szólt.
-Engem nem érdekel kik voltak, és honnan jöttek. Azért fizetlek titeket, hogy ilyesmi ne történjen meg velem. Talán a nemesi hintó, és a kíséret keltette fel az utonállok érdeklődését. Mi hárman vagyunk, és a kocsim se feltűnő. Talán békén hagynak minket. Na vissza a kocsira, tovább kell haladjunk!

Aria-ra nézek.
-Nem tetszik ez nekem. Nagyon óvatosnak kell lennünk. Menjünk mellék úton és ha lehet nyílt terepen, nehogy meglepjenek.

-Nekem se tetszik ez az egész, de abban igazad van talán a mellékutakkal jobban járnák. De ha Rutába érünk azért a városi őrségnek szóljunk mit találunk talán ők utána járnak ennek vagy keresnek rá kalandorokat, akik utána járnak. - mondtam majd visszaindultam a szekérhez közbe a kezem a kardomon tartom.

Vissza ültetek hát a kocsira, és folytatjátok az utat. Ám alig mentek pár kilométert az út széli bokrok közül hirtelen elő szalad egy ember gyerek. Ruhájábol ítélve a gazdagabb rétegbe tartozik.

*Egy Látszólag nemesi származású ember gyerek, talán túlélő lehet.* Odamegyek hozzá.
-Szerbusz. Mit keresel erre felé egyedül? hol vannak a szüleid?

Kiszállok a kocsiból és oda megyek a gyerekhez*Lehet, hogy valamelyik nemes gyermeke lehet akiket fel gyújtottak a szekéren* ahogy a gyerekhez értem le guggoltam vele szem magasságba.
-Szia! Nem kell félni tőlünk mi nem az útonállók közé tartozunk. Az én nevem Aria. - mondtam majd rá mutattam Fekete Hercegre és folytattam - Ő itt a társam Fekete Herceg. Mi kalandorok vagyunk és téged, hogy hívnak?

A gyerekek a sokk hatása alatt egy szót sem tudott mondani, csak sírt. Egy levelet szorongatott a kezében, amit egyenesen előre tartott, hogy valaki vegye el tőle, másik kezével pedig a könnyeit torolgette. A kocsin az elf így szólt :
-remek. Biztos valami valtsagdíj van a levélben. Gyakori ez az eset errefelé. Sajnos senki nem tudja hol van a banditák rejtekhelye. A kocsin sajnos csak hárman férünk el, úgyhogy a gyereknek sajnos gyalogolni kell Rutáig. Szóval allitsátok menetirányba, és mi haladjunk tovább. Higgyétek el, fordított esetben a nemesek is pont leszarnának minket, ha velünk történne ilyesmi.

-Nem hagyjuk sorsára a gyereket. - mondtam az elf-nek, majd a gyerekhez fordultam.
-Ne félj fiam, megvedünk. - Majd a levél felé nyúltam óvatosan és elvettem, hogy elolvassam.

-Nemes ide vagy oda, a gyerek az gyerek és nem hagyjuk itt! - mondtam és próbáltam meg nyugtatni a gyereket. -Ha kell megyek én gyalog aztán felülhet a hintóra. Megtudom oldani, hogy gyorsan Rutába érjek, ha ne talán ettől félnél. - mondtam az eflnek.-
Ahogy befejeztem az elf felé a mondani valómat Fekete Herceg felé néztem és kérdeztem - Mi van a levélben?

Fekete Herceg kinyitotta a levelet, melyben ez állt:
"Továbbra is a fekete kristályt követeljük. Tudjuk, hogy az uralkodó ház birtokában van. Addig fogunk Draginix területén terrorista akciókat elkovetni, míg a fekete kristályt át nem adják a Zegeron Birodalomnak. A gyerekek szüleit holnap kivégezzük."
Miután Fekete Herceg felolvasta, az elf így szólt:
-Hát ez szopás fiam. A fekete kristályt nem fogják atadni soha Zegeron Birodalomnak. Az az egyik kulcs, hogy Onamast fogvataró pecsétek egyikét feltőrjék. És aRed Dragon ház amúgy sem tárgyal terroristákkal. Fogadd őszinte részvétem.

-tudod. - kezdtem a mondandóm az elf felé fordulva.
-Nagyon kezdesz irritálni.  Tudod mi a baj a zsoldosokkal? Mint amilyenek mi vagyunk? Hogy pénzért dolgozunk. Így könnyen elpártolhatunk ha a másik oldal többet fizet. A másik gond, hogy nincs lojalitás az felé aki fizet. Mert ő csak egy ember a sok közül,  aki a pénzt adja. És most változott a felállás,  eddig voltam a zsoldosod,  most viszont az erkölcsi kódexem mást diktál. - elő veszem a hosszú kardom és az elf nyakahoz tartom.
-Szóval baszd meg a pénzed barátom és nyisd ki a hintót. Ha a fekete kristály van benne bajban leszel. Ha nem talán elengedünk miután elmondtad mit tudsz a kristályról és erről a konfliktusról.

-szerintem inkább csukd be a szemed és fogd be a füledet. - mondtam a gyereknek majd én is oda mentem az eflhez.
-Jobb lesz, ha le kezdsz csicseregni és meg mutatni mi a szállítmány különben a véged.
*remélem az igazat mondja el mert különben felnyársalom. Úgy tudtam a fekete kristály a királyi várban tartják nem holmi Nemeseknél talán lehet, hogy egy hamisítványról tudnak a terroristák? *

-Hát ez szuper!-mondta az elf. -erkölcsi kódexe van egy zsoldos, feka-elfnek. - az elf benyúlt a zsebébe, és elővette a kulcsot, amivel a kocsi ajtaját lehet kinyitni. - Nesze! - Mondta, miközben ledobta a kulcsot Fekete Herceg lába elé a földre. - Ha olyan kíváncsi vagy nyisd ki magad. De akkor ugrott az a 400 arany a tudatlanságotokért cserébe.

Óvatosan felveszem a kulcsot úgy, hogy a fél szemem az ellen van, majd kinyitom az ajtót.

Egyik szememet rajta tartom az elfen, közbe én is oda megyek megvárom hogy Fekete Herceg kinyissa.

Fekete Herceg miközben a kulcsot a zárba illesztette, a kulcslyukból fény tört elő. A kulcs a kezéből hirtelen bele csusszant a zárba, és elfordult. A kocsi ajtaja kinyílott. Bent egy üvegkoporsót találtak, melyben egy nő feküdt. De nem volt halott. Látszott rajta, hogy él, és hogy lélegzik. De viszont transzban van.